A cselekmény központi konfliktusa Bajusz János állomásfőnök és Körte Lajos vasutas „pusztai vendettája”. A két figura engesztelhetetlen ellentététének hátterében az állomásfőnöki státusz iránti irigység áll. A pozíciót állítólag korábban Körte Lajos vasutas birtokolta és kifúrta a helyéről Bajusz János. Ráadásul a rossz körülmények között élő, szegény Körte vasutas kénytelen az igen rossz hírű fiát, mivel más nem alkalmazná, éppen Szakáll állomásfőnökhöz adni béresnek. Utóbbi is azért áll rá az üzletre, hogy az így még hierarchikusabb, sokszor megalázó szituációval ismét borsot törjön Körte vasutas orra alá. A fiú, Körte Kázmér viszont bosszút forral, és meggyőzi apját, hogyha béresnek áll az állomásfőnökékhez, belülről hamarabb tönkre tudja tenni Bajuszékat. Első "csínytevése" következtében kisiklik a falu mellett elhaladó kiemelt fontosságú díszvonat, ami az állam és az egyház számára is igen fontos "árut", a Barcikai Ősanyát szállítja, amit azért visznek körbe az országban, hogy lelket öntsön a népbe. A fiú bosszúhadjárata első fontos cselekedetének köszönhetően a díszvonat hosszabb időt a falu állomása mellett kényszerül vesztegelni. Ez a tény átrendezi a zárt világ erővonalait, a vonat utasai végképp fölborítják a falu és az állomás amúgy is ingatag rendjét.
